Nyitva tartás

Hétfő Zárva
Kedd 10 - 16
Szerda 10 - 16
Csütörtök 10 - 16
Péntek 10 - 16
Szombat Bejelentkezéssel
Vasárnap Zárva

Események

  • Nincs közelgő esemény

Belépés

Fejlesztési terv

A zoológia anyag eredetének története hasonló a herbárium kapcsán már ismertetett körülményekkel és időszakkal. Az egzotikus ízeltlábúak gyűjteményét korabeli, speciális rovardobozok tárolására alkalmas szekrényekben helyezték el. A távoli földrészekről származó bogarak, lepkék, kabócák és poloskák nagy része csak hiányosan vagy egyáltalán nem adatolt. Feltételezhetően a Paedagógium alakulásakor a Magyar Nemzeti Múzeum ajánlotta fel duplum példányait az intézetnek, oktatási és szemléltetési célokra. Kiemelkedő értéket képviselnek Fenichel Sámuel és Bíró Lajos (Erima Astrolabo B. 1896) Új-Guineában gyűjtött lepkéi. A bogarak közül a neves gyűjtő, Hans Fruhstrofer braziliai, jávai, madagaszkári, transvaali, celebesi és darjeelingi anyagából láthatunk különböző fajokat. Ugyanakkor vannak példányaink Edmund Reitter és Jaques Surcouf gyűjtéseiből is (Algéria, Chile). A kabócák és a poloskák egzotikus példányai Kamerunból, Laoszból és Peruból származnak (Coll. Brancsik).
A gerinctelen állatok gyűjteményében a csalánozó és szivacs fajok száma megközelíti az ötvenet. A különböző törzsekhez tartozó férgek fajszáma 40, a rákoké pedig kb. 50. A puhatestűek fajszáma eléri a 750-et, példányszáma pedig több ezerre tehető. A malakológiai gyűjteményben található tengeri és egzotikus csiga- és kagylófajok nagy része a G. Brunswik-féle (1851) és a Mikecz-féle (1851) gyűjteményből származik. Tudástárunk őrzi Móczár Miklós század eleji (1900–1908-as adatok) Hymenoptera- és Coleoptera gyűjteményét, valamint dr. Gaál István (1877–1957) egyetemi tanár lepkegyűjteményét. Az állattani gyűjteményéből 1988-ban a Móra Ferenc Múzeumhoz került Biczók Ferenc bogárgyűjteményének jelentős része (1210 példány), amelyet 1932 és 1936 között gyűjtött Szeged környékén egy pályamunka anyagaként. Az átadott anyag legbecsesebb példánya egy törpe hengercincér (Gracilia minuta) volt, amelyet Biczók a kor legnagyobb szegedi entomológusától, Stiller Viktortól kapott (a gyűjtés adata: Szeged, 1936. 06. 20). Csereként – az akkor éppen aktuális tanterv figyelembe vételével – a biológia szakos hallgatók számára hasonló mennyiségű, bogarakat tartalmazó tanulógyűjtemény került a tanszéki múzeumba, legnagyobbrészt Gaskó Béla muzeológus-kutató anyagából.
Gerinces gyűjteményünk a hazai fajok mellett sok értékes, távoli földrészekről származó példányt mondhat magáénak. A 130 halfaj mellett 15 kétéltű és 28 hüllőfaj (például nílusi krokodil, csörgőkígyó) van birtokunkban. Madártani gyűjteményünk faj- és példányszám tekintetében is figyelemre méltó. A montírozott példányok száma 390. Ezek közül említésre méltó fajok: fakókeselyű, kígyászölyv, szirti sas, vándorsólyom (Balmazújváros, 1951), barkós cinege (Szeged, 1951, Beretzk Péter gyűjtése), erdei pacsirta (Sopron, 1951), túzok (Pusztaszer, 1937), pásztormadár (Csorvás, 1899). A bőrbe tömött példányok száma 122. Beretzk Péter MÁV-főorvos 1935 körül kezdte el a szegedi Fehér-tó tudományos igényű vizsgálatát és az ott élő madárfajok megfigyelését és begyűjtését. Értékes gyűjteményét 1951-ben a Szegedi Állami Múzeumnak ajándékozta. A 806 példányból álló anyag 16 madárrend 231 faját tartalmazta. Beretzk Péter gyűjteményéből 75 madárpreparátum a főiskola Tudástárában is megtalálható. Az Állattani Tanszéken docensként dolgozó Magyar Levente ornitológusnak köszönhetően ugyancsak számos madárpreparátum gazdagítja a gyűjteményt.
Az emlősök 83 montírozott preparátuma 48 fajt képvisel. Néhány darab a megszűnt Felsőfokú Tanítóképző gondozatlan, pusztulásra ítélt gyűjteményéből került hozzánk (például örvös pekari, kilencöves tatu, kacsacsőrű emlős). A hazai védett fajok közül látható vidra, vadmacska, magyar földikutya, mogyorós és nagy pele, mókus, ürge, vakondok, kései denevér, hosszúfülű denevér, korai denevér. Az egzotikus fajok becses példányai: borjúfóka (Lendl Adolf ajándéka), koati, cerkófmajom, sziamang. Jelentős a múzeum csonttani gyűjteménye, amely a nagyszámú embertani és a 120 példányos emlős csontváz és koponyagyűjtemény mellett hal, kétéltű hüllő és madárcsontvázakat (135 példány) is őriz. Külön gyűjteményben található az összehasonlító madárkoponya anyag. Birtokunkban van annak a földimalacnak (Orycteropus Wertheri Misch.) a teljes felállított csontváza, amelyet Kittenberger Kálmán adományozott intézményünknek egy-egy kafferbivaly és gnú trófeájával együtt.