Nyitva tartás

Hétfő Zárva
Kedd 10 - 16
Szerda 10 - 16
Csütörtök 10 - 16
Péntek 10 - 16
Szombat Bejelentkezéssel
Vasárnap Zárva

Események

  • Nincs közelgő esemény

Belépés

Fejlesztési terv

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola költözésekor csaknem 4000 könyv került Budapestről Szegedre. Az ezredfordulón ez a szám meghaladta a tízezret, annak ellenére, hogy helyhiány miatt az 1980-as években sok folyóiratot a főiskola Központi Könyvtárába vittek át. Ugyancsak a helyhiányra, valamint korszerűtlenségre hivatkozva 1999-ben számos régi, főleg az 1950–1960-as években kiadott tankönyvet és jegyzetet selejteztek.
A Tudástár keretein belül működő szakkönyvtár a természettudományok, főleg a növénytan, az állattan, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a kémiatudományok köréből őriz dokumentumokat. Az állományban – jelenleg körülbelül 7000 kötet – megtalálhatóak az egyes tudományterületek segédkönyvei (lexikonok, atlaszok, enciklopédiák, szótárak), határozókönyvei, továbbá szakdolgozatok, tankönyvek, folyóiratok és különlenyomatok. Könyvtárunk számos olyan kötettel és folyóirattal rendelkezik, amelyek tudománytörténeti és oktatástörténeti jelentőséggel bírnak: így például Vangel Jenő professzor könyvtárának csaknem kétszáz kötete ad képet arról, hogy egy korabeli biológus főiskolai tanár milyen szakirodalmak, tankönyvek iránt érdeklődött. A korabeli szeparátumok (különlenyomatok) száma csaknem ezer. A könyvek és a különlenyomatok értékét jelentősen növeli, hogy egy részüket a szerzők sajátkezűleg dedikálták (Apáthy István, Ilosvay Lajos). A kecskeméti Holls László és Moesz Gusztáv könyvtárából is kerültek kötetek intézményünkbe.
A könyvtár legértékesebb darabjai: Carl Linnaeus: Systema Naturae (1758), Charles Bonnet: Abhandlung aus der Insektologie (1773), Carl Linnaeus: Systema Vegetabilium (1774), Blaskovits József: A selyem tenyésztésének módjáról (1793), Földi János: Természeti história (1801), Fejér György: Anthropológia (1807), Magyar Füvészkönyv (1807), Mitterpacher Lajos: Oktatás a pamuk termesztéséről (1810), Orvosi Füvészkönyv (1813), Kaló Péter: A méhtartásnak ... gyönyörűséges modgya (1816), Vedres István: A sivány homokság használhatása (1825), Adolf Friedrich Hempel: Az egésséges emberi test (ford.: Bugát Pál, 1828) Carolus Clusius: Rariorum plantarum historia (facsimile, 1878)
Érdekes és tanulságos olvasmányokat képeznek az egykori szakfolyóiratok: Köztelek (Köz- és Mezőgazdasági lap 1935–1943), Erdélyi Gazda (Az erdélyi gazdasági egylet közlönye, 1847), Szárnyasaink (illusztrált baromfitenyésztési szaklap, 1891), Magyar Gazdák lapja (1895), Egészség (az Országos Közegészségügyi Egyesület lapja (1892), Magyar Méh (A méhészek egyesületének szakközlönye).

4. A mikroszkópi metszetek gyűjteménye
Intézményünkben nagyon sok olyan oktató és kutató dolgozott, akik nemcsak járatosak voltak a szövettani és szervezettani metszetek készítésében, hanem jelentős tudományos eredményeket is elértek.
A metszetgyűjtemény első darabjai Vangel Jenőtől és a Paedagógium Biológiai Intézetéből származnak. Vangel főleg a gerinctelen állatokkal foglalkozott, a rovarok, a mohaállatok, a szivacsok és a gyűrűs férgek szerveit vizsgálta mikroszkóp alatt. Figyelemre méltó az az 1898-ban készült metszetsorozata, amely az Euglena szaporodását követi nyomon illetve amelyeken az emlősembriók szöveteit tanulmányozhatjuk. 1912-ben hangyafejeket helyezett tárgylemezre, de a kecskebéka porcszövetét is vizsgálta. Birtokában volt Traxler László metszetgyűjteménye, amely különböző szivacsfajok mikroszkópi vizsgálatát tette lehetővé (Collectio Spongillidarium). Tudástárunkban 400 Traxler-féle metszetet őrzünk.
Ábrahám Ambrus 1926-ban a gerinces állatok szövettana tárgykörben szerzett magántanári képesítést. Főleg idegszövettani vizsgálatokat végzett, így az általa készített metszetek zöme is az idegrendszerrel kapcsolatos, de a szalamandrák máját is vizsgálta (1939). Kidolgozott egy róla is elnevezett festési eljárást (Bielschowsky–Ábrahám eljárás). Munkájában segítette tanszéki beosztotta, Dózsa Antónia is, aki főleg az 1940-es években készítette metszeteit. Kesselyák Adorján 1930-as évekből származó metszetein főleg a különböző ászkarák fajok végtagjai és szervei tanulmányozhatóak.
Az Állattani, majd a Biológia Tanszéken dolgozó Tánczos József (1963–1987), mint Ábrahám Ambrus tanítványa az összehasonlító idegszövettan kutatója volt. Metszetei nagyobb részt 1966–1968 közöttről származnak. A metszetkészítést nagyon sokáig a hallgatóknak is kellett sajátítaniuk, így több tucatnyi darabon olvasható az egykori diákok neve. A legrégebbi dátum egy 1885-ben készült agymetszeten található. Más metszeteken egykori intézetek neve áll (Állami Paedagógium Biológiai Intézete, Dr. Sigmund Histologische Institut, J. D. Müller’s Institut für Mikroskopie Holstein, Szövettani Intézet Szeged, Anatomia Szeged).