Nyitva tartás

Hétfő Zárva
Kedd 10 - 16
Szerda 10 - 16
Csütörtök 10 - 16
Péntek 10 - 16
Szombat Bejelentkezéssel
Vasárnap Zárva

Események

  • Nincs közelgő esemény

Belépés

Fejlesztési terv

warning: Creating default object from empty value in /srv/www/tudaskapu.hu/modules/taxonomy/taxonomy.pages.inc on line 33.

Felhívjuk Tisztelt Látogatóink figyelmét, hogy a Tudástár 2017. július 1-től augusztus 31-ig szombatonként zárva tart.

A Challenger-expedíció

Az expedíció előzménye Edward Forbes 1850-es években közzétett azoikus-zóna elmélete volt. Véleménye szerint a fotoszintézishez szükséges fény hiánya és a nagy víznyomás miatt a világtenger 600 méternél mélyebb rétegei tökéletesen élettelenek. Ezt az elképzelést a tudósok sokáig elfogadták. A távközlés fejlődésének kezdetekor egy tenger alatti távíró kábel fektetése során azonban 2500 méteres mélységből az élet nyomait mutató minták kerültek elő. Így komoly ellentét alakult ki Forbes elméletének hívei és ellenzői között. A vita eldöntése érdekében Wyville Thomson kezdeményezésére, az angol kormány megbízása alapján 1872. december 21.-én (más források szerint december 7.-én) indult útjára az angliai Portsmouth kikötőjéből a Challenger- expedíció (41 évvel követve Darwin kutatóexpedícióját, melyet a Beagle fedélzetén tett meg). Darwinnal ellentétben a Challenger expedíció célja főleg az óceánok és a tengerek fizikai állapotának mérése, valamint a mélyvizek és a tengerfenék élővilágának a kutatása volt, George Nares vezetésével. A több mint 3 éves út során felkutatta az Atlanti- és Csendes- óceán, valamint a D.-i sarkvidék tengereit. Az expedíció 1876. május 24.-én tért vissza 68 890 tengeri mérföld (127 600 km) megtétele és 719 nap nyílt tengeri utazás után. Összesen 370 mélységmérést végeztek, 492 helyen gyűjtöttek vízmintát és több mint 130 helyen végeztek mélytengeri biológiai gyűjtést. A modern gőzcsörlős technikának köszönhetően, először sikerült négyezer méternél nagyobb mélységből üledékmintákat gyűjteni (a legmélyebbről vett minta 8.2 km mélységből származik!).
A Challenger-expedíció által gyűjtött anyagot 2270 nagy üvegedény, 1749 kisebb palack, 1860 üvegfiola, 22 hatalmas hordó és több ezer száraz preparátum képezte. Ezek feldolgozása évtizedekig tartott, s a tudomány számára is új adatokat 50 vaskos kötetben publikálták. Az expedíció kutatásai forradalmi változásokat hoztak a természettudományokban. Hétszáz, addig teljesen ismeretlen állatnemzetséget és több ezer új, a tudomány számára ismeretlen fajt is felfedeztek. Az adatokat már a helyszínen rögzítették, s a dokumentálást illusztrátorok és mint új technika: fényképészek is segítették. A gyűjtemény jellegzetes állatfajait később több tucat illusztrátor festette meg. A művészi értéket is képviselő, ebben az időszakban készült litográfiák közül kiállításunkban is bemutatunk néhány példányt.
A Challenger-expedíciónak köszönhetően egy tudományág is született: az oceanográfia.